Tudtad, hogy Amerikában adatbázisokat hallgatnak? – 1. rész

Az adatbázisok ereje a modern zeneszolgáltatásban

A san franciscoi alapítású Pandora jelenleg a világ egyik legnagyobb folyamatos műsort sugárzó online rádiója. Több, mint 72 millió aktív felhasználóval büszkélkedhet, pedig hallgatósága jelenleg az Egyesült Államokra, Ausztráliára és Új-Zélandra korlátozódik. Magyarországon (sok más ország mellett) egy anyaországi szabályozás miatt megszűntették a sugárzást (bár, ha ügyesek vagyunk a keresésben, könnyen találhatunk tippeket működőképes kiskapukra). Mégis mi az a plusz, ami által a Pandora Radio olyan versenytársakat utasított maga mögé, mint amilyen például az Apple (bár hozzátartozik, hogy épp a napokban jelentették be az Apple Music tervét, ami ezen a helyzeten kíván változtatni)? Ez a csodafegyver nem más, mint a felhasználók zenehallgatási szokásaiból kinyert és értelmezett adatbázis.

A Music Genome Project technológia

A “zenei génállomány” meglehetősen furcsán csengő kifejezés lehet a magyar olvasók számára, míg a Pandora népszerűségének köszönhetően az amerikai, ausztrál és új-zélandi közönségnek már szinte hétköznapi kifejezésnek mondható, ugyanis a Pandora Radio ennek köszönheti létezését. A technológiát Will Glaser fejlesztette Tim Westergren segítségével a 90-s évek legvégén. Az ötlet lényege azt volt, hogy feltérképezzék a zenei DNS-t, vagyis meghatározzák azokat a legalapvetőbb partikulákat, melyek a Zenét felépítik. Ennek égiszen alatt több, mint 450 “gént” határoztak meg, melyek mindegyike egy zenével kapcsolatos (nem feltétlenül specifikusan zenei) “kódot” hordoz, mint amilyen például “a vezető vokalista neme”. Jelenleg 5 szubgenomot különböztetnek meg, melyek név szerint: Pop/Rock, Hip-Hop/Elektronikus, Jazz, Világi Zene és persze Klasszikus.

Ezeket a kategóriákat azáltal is csoportosítják, hogy saját alkalmazott matematikai algoritmusuk alapján hány gént határoznak meg bennük: a legkevesebbet a Pop/Rock szubgenom (kb. 150), míg a legtöbb gént a Klasszikus tartalmazza (kb. 300-450 között). Persze az igazi jelentősége a módszernek az egyedi számok terén mutatkozik meg. A „zenei génállomány” segítségével ugyanis egyes dalok géntérképét is meg tudják határozni, amitől már csak egy lépés, hogy egy újabb algoritmus segítségével megteremtsék a “hasonló zeneszámok” listáját. Ennek pedig már könnyen belátható a marketing-oldali felhasználhatósága, illetve az, hogy ebben a speciális esetben miképp működik egy adatbázis a direkt marketing szolgálatában.

A bejegyzés folytatódik >>>

Posted in:

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.