Bevezetés a B2B és a B2C világába

Alapfogalmak a marketing mindennapjaiból

Ha nem vagy aktív részese a direkt marketing véráramának, és még nem találkoztál olyan kifejezéssekkel, mint amilyen a B2B, a B2C vagy akár a B2G stb., akkor könnyen arra a tévkövetkeztetésre juthatsz, hogy ezek bizonyára valamilyen külföldi együttest takarnak. Ebben az esetben nagyon meglepődnél, hogy mennyire messze jársz az igazságtól. A B2B és a B2C kiemelten fontos kifejezések a marketing szakmában, így most ezek bemutatásának szenteljük a következő blogbejegyzéseket.

Mit is jelentenek pontosan?

A business-to-business (B2B) és a business-to-consumer (B2C) kifejezésekkel gyakorlatilag az üzletfelek közötti kapcsolat típusára és irányára utalunk. Az első mozaikszó, a B2B azt az esetet jelöli, amikor a marketingtevékenység vállalkozástól irányul vállalkozás felé, míg a második esetben az irány vállalkozástól fogyasztó felé mutat. Első pillantásra nem tűnik igazán érdemlegesnek a különbség, pedig az. A marketingnek mint olyannak rengeteg ága, szegmense, részterülete van, melyeket ha nem is választanak el világok, különbségük számottevő. Az a gyakran hallott frázis, hogy az üzlet csak üzlet, a valóságban nem állja meg a helyét: különböző marketing típusok más-más stratégiát igényelnek. A B2B és B2C sem kivétel, így most ezek differenciáinak részletezésével folytatjuk.

Egy kis B2B

Eltéveszthetetlenül jelentős az eltérés az alkalmazott marketing stratégiák között attól függően, hogy melyik piacot kívánjuk célba venni. A B2B esetében a kommunikáció alapvetően információ-központú. Az üzletfél ekkor pontosan meg akarja ismerni a vételre kínált terméket, vagy az ajánlott szolgáltatást, tehát itt a legnagyobb hangsúly a specifikáción van. Egy cég számára fontos kérdés, hogy a kínált termék/szolgáltatás mennyire effektív, illetve költséghatékony, hogy megéri-e invesztálni bele egy nagyobb összeget, mert például az eddig meglévő rendszerhez képest időt, vagy erőforrást spórolnának meg vele a vállalkozásnak. Fontos számba venni, hogy lényegesen eltérő típusú, minőségű, mennyiségű stb., termékre lehet igénye egy cégnek, mint egy magánszemélynek. Vegyünk csak egy egyszerű példát. Ha egy egyéni vásárló hűtőgépet venne otthonra, több gyártó termékei közül válogathat, melyek árkategóriája közelítőleg arányosan növekszik a meglévő funkciók sokasodásával. A döntést ekkor sok tényező befolyásolja, melyek között jelen lehet az esztétikain kezdve, a lakásbelső összhatásán át, a szállítás módjáig minden. Mindez mégis egy személyre korlátozódva, ami általában azt jelenti, hogy végül egy-két tényező lesz a döntés szempontjából releváns (pl. költségkeret, bizalom, reklám stb.). Egy élelmiszerüzlet ehhez képest sokkal irányítottabb módon közelít a termékhez. Egy hűtőpult, vagy hűtősor egészen más, mint egy hűtőgép. Itt a cégnek figyelnie kell arra, hogy ezzel mennyi energiát használnak majd fel, ergo mennyit spórolhatnak a használatával. Számos egyéb szempont mellett azonban fontos még, hogy a vásárlók igényeit kiszolgálja-e (nem egy, vagy két ember igényét kell csupán szem előtt tartani), illetve például beleillik-e az új termék a cég marketing arculatába? Például hirdethetik-e magukat az új berendezés által környezettudatos üzleti elveket valló cégnek (energiahatékonyság)?

Egy kis B2C

Ezzel szemben az egyéni vásárlót kevésbé fogja érdekelni a specifikáció és sokkal inkább koncentrál majd arra, hogy a vásárolt termék közvetlen, azonnali igényeit elégítse ki. Egy magánszemély soha nem vesz annyi szempontot figyelembe, mint egy cég, hiszen nincs rá se kapacitása (szakemberek), se szüksége. A B2C kommunikációban sokkal inkább érvényesül az érzelem. Ahogy arról már volt szó föntebb, a fogyasztó általában egy-két jól behatárolható szempont alapján választ, így ha ezeket sikerül körvonalazni, akkor azokat célzottan ki is lehet szolgálni. Míg egy cég a termék egészéről szeretne informálódni, hiszen egy hibás döntés alapján akár komoly felelősségre vonással is sújthatják, addig egy egyéni vásárló szempontja a saját igény, és annak közvetlen kielégítése. Ebben az esetben tehát az a legjobb stratégia, ha a terméket a vele elérhető előnyök szempontjából írjuk le, s mellőzzük a termék specifikációját, vagyis nem a terméket magát állítjuk a középpontba.

Posted in:

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.