Adatbázis minden mennyiségben? – 1. rész

Az adatbázis sem jó minden mennyiségben. Legyen kellően nagy, de emellett még éppen kezelhető

Heinz von Foerster, a 20. század második felének egyik kiemelkedő kibernetikusa egy előadásában a valósághoz hasonlította az adatokat, legalábbis tudományos szempontból. A valóság ugyanis, mint túlságosan bonyolult komplexum nem érhető el a maga egészében a tudományos vizsgálódás számára. Persze ez evidencia, tudjuk, hogy a kutatók mindig egy speciális területet vizsgálnak. Azonban az egyes jelenségeket sem a maguk teljességében közelítik meg, hiszen a dolgok mindig rendkívül összetett hálózatoknak a részét képezik. A tudományos megközelítés egyik ismérve tehát a redukció, az egyszerűsítés, hogy a dolgokat ne abszolút egészükben nézzük. Ilyen értelemben az adatfeldolgozás is a redukción alapul, hiszen ha valójában minden lehetséges adatot figyelembe kívánunk venni, annak egyrészt a technikai kapacitás oldalán érezzük meg a lehetetlenségét, másrészt a célzott felhasználást is ellehetetlenítené.

 

A Big Data más, mint a sok adat?

A Big Data mégis valami ilyesmit jelent. Persze nincs tökéletes definíciónk rá, majdhogynem azt mondhatnánk, hogy mindenkinek valami mást jelent. Az angol nyelvű Wikipédia meghatározása korrekt kiindulópontnak tűnik: „olyan nagy és komplex adathalmaz, amelyet hagyományos adatfeldolgozó folyamatokkal már lehetetlen kezelni”. Ez persze csupán egy formális meghatározás, hogy a gyakorlatban mit értünk a fogalom alatt, az ennél jóval kevésbé fogalmazható meg precízen. A Big Data fontos szerepet játszik a mesterséges intelligencia kutatásában, az egészségmegőrzésben, a terrorizmus elleni harcban, az üzleti életben stb. Vannak olyan szakemberek is, akik nem kívánják külön fogalomként kezelni, és úgy tartják, hogy az adat az minden mennyiségben csak adat, pusztán a feldolgozás módja különbözik.

A bejegyzés folytatódik >>>

Posted in:

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.